A fáradt zarándokok korán elindultak Fatimából tovább dél felé a csodálatos Évorába.Már előző nap is esőre állt az idő,ma reggel nem úsztuk meg.Egyszer szakadt,egyszer pedig sütött a nap míg meg nem érkeztünk Batalha-ba.Sok középkori kolostor és nagy templom van Portugáliában így nehéz volt a választás,mert a nagy dömpingből elég egy is bőven.A batalhai domonkos apátság épülete hihetetlen ép állapotban látható,gigantikus temploma és hangulatos apátsága,kerengői visszaröpítik az embert az időben néhány évszázadot.
Az a jó Portugáliában hogy soha nem vagy messze az óceán parttól keskeny ország lévén.Nazarét Portóban ajánlotta hotelünk erdélyi recepciósa.Igaza volt,nagyon látványos hely amit egyből a magaslatról Sítio falujából néztünk meg.Igazából nem sok értelme lett volna lemenni,akadt itt is látnivaló bőven,hangulatos bár már érezhetően nagyon turistás a hely.
Obidos elragadó egy hely.Már a képeken és az útikönyvekben is vonzó célpont volt és ez most be is igazolódott.A város nem öltött igazán új,modern formát,minden úgy van,kivéve az autókat,mint a régi szép időkben.Világos utcái,fehér fala szórják a fényt,és a változékony felhős idő a déli napot is simán fotózhatóvá tette.Az utcák a sok ember ellenére nyugodtak voltak,talán itt maradt meg leginkább az az érintetlen hangulat a tömegturizmus ellenére ami sok száz évvel ezelőtt is így lehetett
Először részleteket vadászgattam,érdekesek voltak az épületek,és az emberek is.Később felkapaszkodtam a várfalra ahol a szél majdnem le is dobott,de megérte a látványt.A magas dombra épült várból szép volt a kilátás és a rálátás a falura.
Mikor először kiolvastam évekkel ez előtt egy Portugáliáról szóló útikönyvet és láttam egy fotót az almendresi kromlechtről tudtam,ha egyszer eljutok ide fotózok itt egy naplementét.A könyvben szereplő kép utólag kiderült napkelte,így az egész sorozatot nappal szembe kellett lőnöm.De ezt leszámítva azt hiszem elég jó fényeket sikerült kifogni itt az Évora körüli parafa ligetek,dombok között.Elképzelhettük milyen lehetett évezredekkel ezelőtt egy este ezeken a dombokon,ahogy a lemenő nap megvilágíthatta a neki imádkozók arcát.Lélegzetelállító hely volt.
Korán el kellett indulnunk innen,mivel hosszú autópálya kilométerek vártak még ránk Alentejo szíve,Évora felé.Már a táj teljesen más volt mint északon,finom dombok hullámoztak a horizonton,olíva és parafákkal megtűzdelve.Végtelen gabonatáblák és apró kis falvak vezettek a mezőföld több évszázados központjába.A város egész óvárosa a Világörökség része,utcái,házai a történelem tanúi.Szerelem volt első látásra ez a hely erős hangulatával,különleges lakóival.Egyetemi város tele fiatalos frissességgel,mégis érezhetően ódon hangulata van.Életemben nem lőttem még annyi életképet mint itt...
A kellemes kis naplemente közben megjelent 5 őrült leányzó a semmiből,magukat csak szerényen "Topmodels of the kromlech"-nek hívták és csinálták nem kis örömömre a fesztivált nekem néhány percig:-)És mivel megígértem nekik a hogy beindítom a karrierjüket ime a képek a világhálón:-))))
Fogalmam sincs hogy volt még erőm ez a fárasztó nap után még este elmenni fotózni Évora sikátoraiban,de a végére kellően rottyon voltam az biztos.A vállam eddigre már annyira görcsölt a táskám cipelésétől hogy alig tudtam hazavinni a felszerelést.Fekvés,alvás,ennyi.
Nagyon szépek!
VálaszTörlés