Ma Baján fotóztam Viki és Rafael esküvőjét. A vőlegényt már nagyon régóta ismerem és egy korábbi munkámból jött az ajánlás és hogy végül a nagy napon én fotózhattam. Korán kezdtünk Vikivel Szentistvánon, Baja külvárosában. A szüleim is itt laknak, úgyhogy nem kellett messzire menni tőlünk. Már tegnap elkezdtem aggódni az eső miatt, ez szépen be is igazolódott, nagyon borús volt az idő már korán reggel. A sminkkel kezdtünk Viki barátnőjének a szalonjában. Rengeteg lehetőségem nyílt itt fotózni ami már a nap elején fel is pörgetett.A szűrt fények és a rengeteg tükör nagyon adta, szeretek ilyenkor elmerülni a hely lehetőségeiben.
Innen a vőlegény rezidenciájára mentünk ahol már vártak minket a szülők és kínáltak minden féle földi jóval. Oldott hangulatban folytatódott a készülődés a hajért egy fodrász barátnő volt a felelős. Munkálkodása alatt jól körbefotóztam őket és közben folyamatosan figyeltem a sürgő forgó családtagokat is.
Miután elkészült a haj a vőlegény is nekiállt öltözni majd a menyasszony titokban a másik szobában felvette az új ruháját. Remek fények voltak és a tükrök továbbra is hozták térnövelő hatásukat, nagyon tetszett a lakás, sok lehetőséggel kecsegtetett.
Miután mindketten elkészültek és Rafael először meglátta a gyönyörű menyasszonyt elindultunk az előre lebeszélt helyszínre ahol a portfóliót terveztük megfotózni. Ekkorra már nagyon esőre állt az idő, így tudtam hogy sietni kell. Viki meglepetése volt hogy egy repülőtéren fogunk fotózni ahol egy pilóta is velünk lesz kisgépével hogy még különlegesebb hátterek adjunk a képeknek. Azonnal nekiállta mikor odaértünk, tudtam hogy már csak perceink vannak és elázunk. Megnéztem az exif-et pontosan 22 percem volt hogy elkészítsek néhány beállított képet, majd mikor felszállt a repülő egy lehetőségem volt megfotózni a háttérben mert leszakadt az ég. Nem volt szerencsém, nagyon nem....
Baján nem sok lehetőség van beltéren fotózni, kevés a régi világos épület,így eső-tervet is nehéz kitalálni. Egy régi cimborám lakott itt a Belvárosi Múzeum udvarában, onnan tudtam hogy a kapualj és a lépcsőház kiváló lenne kicsit kiegészíteni az eső miatt hiányos portfóliót. Örültem hogy eszembe jutott ez a hely, mert így már elég kép született a fiatalokról.
A fotózás után elindultunk a vacsora helyszínére ahol majd Vikiék fogadják a vendégeket a ceremóniák előtt. Nem voltam még a felújított régi Vízügyi Főiskola(Ma Eötvös József Főiskola) épületében és örömmel láttam hogy a fénynek és a térnek igen nagy szerepet adtak a tervezők. Hatalmas üveg ablakok voltak ahol áradt a fény, csak a belmagasság miatt aggódtam kicsit az estére nézve mert ebben a térben eléggé elveszik az indirekt vakufény.
Miután mindenki megérkezett és a vőlegény kikérte a menyasszonyt elindultunk a Barátok templomába az egyházi szertartásra. Jobban szeretem ezt a templomot mert valamivel fényesebb mint a belvárosi és a pulpitus körül is van hely jó nézőpontokat keresni. A Szentháromság téren gyülekeztünk és innen indultunk el a templom felé.
A templomi szertartás ahogy szokott szépen lezajlott. Jól körbe tudtam járni őket és fény is volt elég, bár már a 7D határait súrolgattam néha, jó lenne már egy full frame komolyabb ISOval. Vakut nem szeretem valamiért, csak ha nagyon muszáj akkor használom. A Városháza a szomszédban volt, úgyhogy ahogy jöttünk visszasétáltunk a térre és a vendégekkel bevonultunk a házasságkötő terembe.Na ezt a termet ismerem már jól, elég sok alkalommal volt már lehetőségem itt fotózni. Ismerem a járást, így itt is könnyedén tudtam követni az eseményeket.
Rafaelt a városháza előtt egy meglepetés várta aminek az egész tér a csodájára járt. Rafi elég régóta áll szoros kapcsoltban a Trabant típusú autókkal, jó néhányat széthajtott már. A barátok alakították át kabrióra ezt a virágokkal kifestett járgányt és ezzel fuvarozta menyasszonyát jó szokás szerint először körbe a Szentháromság téren, majd együtt mindenkivel jó hosszú kocsisorban le a Sugovica partra a Főiskola épületéhez.
A csoportképek és a csokordobás után mindenki elfoglalta helyét a gyönyörűen megterített és feldíszített aulában. Még világos volt és a későbbiekben élég fényt nyújtottak a terem lámpái. Kényelmesen vadászhattam életképekre, örömteli pillanatokra.
Rengeteg gyerek volt, úgyhogy kiélhettem magam. Szeretem fotózni őszinteségüket és örömüket ahogy megélnek egy ilyen eseményt. Mindig gyerekkoromat juttatja eszembe milyen jó kis esküvők voltak és mekkora kaland volt. Nagyon jó hangulat kerekedett az est folyamán, ahol a fotóst sem voltak restek kínálni:-) A zenekar húzta a talpalávalót a fiatalok, öregek, gyerekek pedig vígan táncoltak a lagzi slágerekre. Szeretem ezt a részét az esküvőknek, ilyenkor lehet a legőszintébb és érzelemdúsabb pillanatokat megfogni.
A nap végére már nagyon elfáradtam, így olyan 2 óra tájt elköszöntem a pártól, bár éreztem hogy az igazi mulatozás még csak most indul be. Elvégre Baján vagyunk..:-)))
Viki és Rafi!Kívánok Nektek sok boldogságot és azt hogy legyetek mindig olyanok amilyenek a képeimen voltatok ma. Köszönöm a bizalmat és hogy lehetőséget adtatok egy ilyen remek hangulatú esküvő megörökítésére:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése