Egyre több a szegény,nincstelen család Budapest utcáin,egyre több hang szól lentről a reményt várva pár forintban.Nekünk ez többnyire semmiség,nekik az élet.Legtöbb esetben ilyenkor az emberekben a sztereotípiák jönnek elő a piára kérő magát teljesen elhagyott "csövesek" vagy az ingyen élő,kéregetők jutnak eszébe.Mégis számtalan dráma játszódik nap mint nap a szemünk előtt,olyanok amik legvégső elkeseredettsége vezet az utcára.Éppen ezért nekünk fotósoknak is egyre nagyobb a felelősségünk hogyan közelítünk ezekhez a szerencsétlenül járt emberekhez.Minimum engedélykérés a fotózásra, néhány jó szó és pénz, és tudatában lenni annak hogy mit is szeretnénk a képpel elmondani.Ezt a képet már korábban kigondoltam,engedélyt kértem tőlük a fotózásra és beszélgettünk is mikor éppen két szociális segítő próbált megoldást találni arra hogy ne az utcán kéregessék össze az ételre valót.Pénzt is adtam nekik,mert tudtam hogy itt szükség van rá és hiszem azt hogy talán a kép is megindít valamit valakiben aki megnézi majd...
Az utca hangja
Budapest
2010
Konica Minolta 7D+Sigma 10-20mm
Nagyon jó fotó. Jó a nézőpont és a tükröződés is sokat emel rajta.
VálaszTörlésBizony szomorú ez és sajnos hiába a segíteni vágyó szociális munkások egyre csak több lesz az ilyen szerencsétlen ember. Még nálunk is pedig kis város ez de szemmel láthatóan növekszik a számuk...
VálaszTörlésKöszönöm Gergő!
VálaszTörlésA másik baj pedig az hogy az ember már segíteni sem tud,mert igazából magán kell először segíteni manapság,sajnos...