Nem olyan rég már posztoltam Baranyecz"Branyó"Jánosról és képekben is bepillantást engedtem életébe. Azóta újra visszatértem hozzá egy fotózás erejéig, most kicsit a nosztalgiába fordulva régi lakóhelyét és barátait mutatta be nekem. Érdekes időutazás volt rengeteg sztorival fűszerezve, ahogy a régi vagányok visszaemlékezéseit hallgattam. Hosszú és élményekkel teli nap volt amit most néhány képaláírással kiegészítve mutatok meg Nektek:
Ez lehetne akár Branyó mottója is,abszolult csapat játékos
Sok a szegény Angyalföldön, csörög is egész nap a telefon és Branyó ott segít ahol tud
Édesapám borotválkozó készlete-mutatja Barnyó.Az öreg is kemény ember volt
Ifjú kori ökölvívó érmeivel tele van édesanyja vitrinje.Büszkén mutatja őket.
Vasas ökölvívó sport emlékek az üveg mögött.
Branyó édesanyja íróként is tevékenykedik.
Művészi érzékét édesanyjától, keménységét édesapjától örökölte.
Az öreg csibészek a bolt felé tartanak némi sörét. Innen a helyiek régi találka helyére megyünk a Bábszínházba.
Ott laktam annak a háznak a pincéjében.Az volt az első lakásom-meséli Barnyó.
A környéken mindenki ismeri és tiszteli őt, mindig Angyalföld javát kereste.
A Bábszínház egy tér melletti kis eldugott út a házfalak mögött.Ide jártak a vagányok inni és megbeszélni az élet nagy dolgait.
Röpködnek a sztorik, a régmúlt idők dicső történetei, a régi banda újra együtt.
Öreg csibész, nem vén csibész
Branyó mesél:-)
A történeteket hallgatva régen más törvények alapján éltek az Angyalföldi emberek, kiálltak egymásért a jó barátok, ismerősök.
A gyerekek is itt játszanak körülöttünk, mindenki ismer és tisztel mindenkit.Ha valaki bajba kerül itt a közösség megpróbál tenni valamit.
Branyó mindenhol ismerősökbe akad, így történt ez az Árpád híd metro megállóban is.
Kocsma ajtó.Branyó zenész társait várja a próba előtt.
Boxtechnika bemutató Branyónál
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése