2012. június 7., csütörtök

12 június 07

Ma egy nagyon fárasztó nap után kellet néhány óra alvás után kelnem. Már korábban írtam róla hogy a Beach című képem kategória győztes lett a dán EU elnökség által kiírt "EU Snapshot of your life" fotópályázatán, így a verseny nyereményeként meghívtak Koppenhágába a kiállítás megnyitó ceremóniára is. Hajnalban indultam taxival a repülőtérre és a napkelte utáni órákban érkezett meg a gépem Berlinbe ahol már landolás közben tudtam készíteni pár felvételt a levegőből erről a hatalmas városról.



A berlini átszállás után délelőtt érkeztem meg Koppenhágába ahol 2 napot fogok tölteni, holnap este már indul is vissza a gépem. A reptérről vonattal jutottam be a főváros központjába, a szállodám nem volt messze a központi pályaudvartól meg úgy általánosságba semmitől. Váltottam napi jegyet a tömegközlekedésre, de szinte semmit nem használtam. Viszont érdekesek a dán szállodai szabályok, mert csak délután 3 kor csekkolhattam be és másnap már 10-kor ki kellett csekkolni. Kicsit nagyüzem volt, de megnyugtatott hogy a szállodám elég dizájn darab, ha más nem itt tudok majd fotózni:-) Viszont az annyira már nem tetszett hogy hulla fáradtan egy teli hátizsákkal és egy dög nehéz fotóstáskával a vállamon mehetek pihenés nélkül a megnyitóra.Így elindultam fotózni a várost, ami hamar megmutatta letisztult, funkciókkal teli, élhető arcát. Az épületek elképesztőek, magyar szemnek szokatlanul geometrikusak, látványosak. Itt látszik hogy van pénz és igény az extravagáns dolgokra. Azonnal ráálltam a minimál vonalra, nem kerestem a drámai pillanatokat, mert nem voltak. Itt inkább a nyugodt életképek pörögtek, és kezdtem egyre jobban ráhangolódni erre e ritmusra. Megnéztem a Királyi Könyvtárat, ahol a kiállítás lesz. Itt tudtam netezni is és kicsit és felszabadítani a vállaim a nehéz cucc alól. Aztán folytattam sétám ahol találkoztam egy Jac nevű helyi fotóssal, aki nagyon kedvesen fogadott és mesélt az országáról. Jól éreztem magam, csak ne lettem volna ennyire fáradt...














Aztán kis késéssel 3 után elkezdődött a ceremónia ahol a dán Miniszterelnök is megjelent és ő adta át nekünk a díjakat. A fogadó bizottság nagyon kedves volt, ezúton is szeretném nekik megköszönni hogy lehetőséget biztosítottak hogy eljussak ebben a csodálatos városba. A megnyitó alatt már ájulás határán voltam a fáradtságtól, ezért amint vége volt mentem a hotelbe pihenni egy kicsit. Azonnal elaludtam.



Fogalmam sem volt hány óra van mikor felkeltem, olyan érzésem volt mintha elájultam volna és most nem tudom hol vagyok. A kis full dizájn hotelszobámban ébredtem, top kategóriás cucc:-) Ráadásul este 9 után még világos volt, ekkor eszméltem hogy itt bizony nyáron sokáig eltart a naplemente. Gyors összekaptam magam és elsétáltam a közeli csatorna partra. High-Tech irodákkal és apartmanokkal van kiépítve ez a város központjától félreeső, régebben valószínűleg ipari célokra használt terület. Minden esetre itt minden nagyon tip-top volt, bár szerintem ez a látvány itt teljesen alap, csak én éreztem ezt prémium kategóriának:-) Még ilyenkor is sokan voltak az utcákon,biciklisek,gyalogosok, nagyon kevesen használnak itt autót ez már ma kiderült számomra. Hosszan tartó kellemes kékórás fényeim voltak , 11 óráig simán tudtam kézből fotózni. Örültem hogy felkeltem, nagyon bántam volna ha a mai napot alvással fecsérelem el:-)






Már első nap kiderült hogy ez a két nap nem lesz elég. Fotogén a város, így holnap minél több helyre el kell jussak, ezért korán kell keljek. Az ágyban azért még sokat gondolkodtam a ma látottakon. Nagyon tetszett ez a közvetlen, természetes és ésszerű életszemlélet amit a dánok képviselnek. Nem éreztem azt hogy az utcán sétálva bárminek is ne lenne funkciója, vagy hogy nem gondolták volna át azt hogy az a szobor pl ott legyen ahol van és ott képviseljen is valamit, hozzáadjon a városképhez. Elképesztő minden milyen rendezett, nincsenek lepukkant épületek, minden tiszta. Az emberek dolgoznak, az utolsó munkás is vissza mosolyog és nem stresszeli szét magát egész nap. Az emberek boldogok, elégedettek és elfogadóak. Kellemesen együtt élnek egymással úgy hogy egyszerűen betartják azokat az alap szabályokat amik ahhoz kellenek hogy ez a társadalom működőképes és élhető legyen. Rengeteget tanulhatnánk ettől az országtól...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése