11 április 16

Nem tudom nálatok hogy van, de én mindig teljesen véletlenül, szinte a semmiből kapom az új ötleteket. Így történt ez néhány hete is, mikor valahol olvastam a Rendvédelmi Szakszervezetek tüntetés sorozatáról. Már hétfőn ki akartam menni megnézni a demonstrálókat akik ekkor még csak jelképesen adtak hangot egyet nem értésüknek a kormány új intézkedéseivel és minősíthetetlen munkakörülményeikkel a Kossuth téren. A hét öt napján 5 szakszervezet gyűlt össze az 56-os lángnál. Sajnos a hét második felében kapcsolódtam csak be, pénteken már konkrét céllal mentem ki a tűzoltók demonstrációjára hogy elkészíthessem portré sorozatom. Az egész eseményről alig tudtam valamit, csak volt egy "villanás" a fejemben hogyan rakjam össze majd a sorozatom. Ebben a posztban csak az eseményről készült képeket mutatom majd meg, de legfőként azért vettem csak részt szombaton a nagy tüntetésen hogy befejezhessem amit elképzeltem. Persze ha már ott voltam fotóztam végig a tüntetést, jó volt újra egy kis pörgés. Mivel lusta vagyok és ugye konkrét céllal érkeztem ide már korábban kimentem a Parlamenthez és nem vonultam végig velük a Hősök teréről. Ezt később kicsit meg is bántam mert hallottam hogy igen masszív séta volt, már ott érezhető volt a tömeg ereje, és az hogy ez nem egy lájtos szombati tünti lesz:-)A tűzoltók az Andrássy úton végig kinyitották a tűzcsapokat, az ottani fotós kollégáknak biztos akadt látvány bőven, a rendőröknek meg bosszankodás hogyan zárják el őket:-)

Mikor már ráfordultak a Bajcsy Zsilinszky utcára hallani lehetett a tömeg morajló hangját, fülsüketítő dudálását, dobpergését. Fegyelmezetten szakszervezeti csoportokban vonultak a rendőrök, vám és pénzügyőrök, katonák, börtönőrök és a tűzoltók. Látványos vonulás volt és mire az elsők elértek az Akadémia utca elején felállított színpadig a vége zárta a sort majdnem a Bajcsy Zsilinszky sarkán. Nagyon sokan voltak, rég láttam ekkora embertömeget, látszik hogy nem járok tüntetésekre:-)

Gyorsan át tudtam venni az esemény hangulatát, szinte sorozatosan jöttek a jobbnál jobb lehetőséget. A szakszervezeti vezetők lelkesítő beszédeitől, az emberek egyéni történeteitől az utcán, elkapott mondatoktól hamar rá tudtam hangolódni érzelmileg a történésekre.

Aztán a tömeg elindult hangos duda szóval,füstgránátokkal újabb vizet okádó tűzcsapokkal , hogy megtegyen egy kört a Parlament körül. Na ez volt az akciódús rész, folyamatosan az expogombon feszült az ujjam. Fura ezt mondani de nagyon látványos volt az egész. A tömeg érzelmei kivetültek a civil résztvevőkre, sokan eljöttek kifejezni szimpátiájukat a tüntetőkkel.

Aztán folytatódott a demonstráció a Kossuth téren, mindenki átsétált a parlament elé. A gránátok továbbra is ontották a gyönyörű,plasztikus füstöt és a tömeg is elcsendesedett kicsit.

Végül egy élő láncot alkotva mutatták meg erejüket és hangerejüket a Tisztelt háznak aki az egész délután ügyet sem vetett rájuk. A sorozatommal is elkészültem eddigre és rendesen el is fáradtam az egész napi rohangálásban. A nap végére még beálltam velük a láncba majd elindultak hazafelé az Akadémia utcában. Itt még fotóztam néhány hazafelé sétáló csoportot. Humoros helyzet volt ahogy beszélgettem velük,mégis ott volt bennük az elkeseredettség,a jövőbe vetett hit hiánya.

Érzelmileg is sokat adott ez a mai nap, ahogy kívülállóként hallgattam a résztvevőket, láttam hogy már tényleg betelt a pohár és éreztem azt hogy sokaknak már nincs mit veszteni. Ezt bizonyítja az is hogy a szakszervezeti vezetők és sok dolgozó is egyenruhában jelent meg a kormány határozott tiltása ellenére is. A tüntetés végére számomra egyetlen üzenet jött le, mégpedig az összefogás fontossága és ereje. Muszáj lesz, mert nem csak a rendvédelmi dolgozókra várnak még cudar idők...