A blogbejegyzésben található összes kép kizárólagos joga Balogh Zoltánt illeti.Írásos engedély nélküli felhasználás,publikálás azonnali pert von maga után!
All of the rights of the pictures contains this blogpost are held by Zoltán Balogh.All use and publication without writed permission will follow action of law!
A Csernobili 30-km-es zónába való bejutás körülményeiről személyiségi jogok megsértése elkerülése végett nem adok semmilyen információt sem itt a blogon,sem pedig privát megkeresés útján.Sajnálom
I will not give any information about enter to the Chernobyl 30 km zone because of personatilty rights.Not in the blog and any way of emailing.Sorry
Korábban már megmutattam nektek hogy milyen képeket készítettem Csernobilban most úgy döntöttem hogy a SajtóFotó2010 pályázaton is elindítok egy válogatást Természet és Tudomány kategóriában.A kidolgozást teljesen újra gondoltam és csináltam meg egységesen.Próbáltam egy olyan színhatást elérni ami jellemző is rám,mégsem az az erős kontrasztos amilyen szokott lenni.Kíváncsian várom hogy tetszik majd nektek,bár már néhány fotós ismerősöm véleményét kikértem,nekik köszönöm a segítséget!
Pripjaty a Szellemváros
Ukrajna
2010
2011 április 26-án lesz 25 éve hogy a csernobili 4-es reaktorban robbanás történt és bekövetkezett az emberiség legnagyobb nukleáris katasztrófája.Pripjaty majdnem 50 ezer fős lakosságát kitelepítették személyes tárgyaikat,otthonukat maguk mögött hagyva.A reaktor 30 km-es körzete azóta is szigorúan őrzött sugárfertőzött terület ahova az emberi élet még legalább 200 évig nem fog visszaköltözni.A természet az évek alatt egyre jobban kezdi visszafoglalni a területet.A panel épületeket kezdi beborítani a növényzet és az időjárás ,a fém tolvajok sem kímélik a lassan enyészetté váló szellemvárost
Szerintem a romfotózás egyik alapköve, hogy az ott található színekből ill. tónusokból gazdálkodjunk. Ezzel is elmesélhető, bemutatható az idő vánszorgása. Nekem kicsit egyhangú ez a sorozat: ugyanaz a színvilág, mindent nagylátóval...
VálaszTörlésNadav Kander remekül ábrázolja a hely sokszínűségét, ügyesen bemutatja, hogy minden terem egy különálló történet.
Őszinte leszek veled Zoli, mint mindig. Nekem nem tetszik ez a sorozat.
Köszönöm a véleményed Zoli,fontos számomra amit írsz.
VálaszTörlésMentegetőzni tudnék csak miért is lett ilyen az anyag,érvelni hogy miért ezt a tíz képet válogattam össze és dolgoztam ki egységesen,de fölösleges szerintem.Amiket írsz teljesen jogosak,viszont én máshogy látom eleve a világot,mást is akartam megmutatni ezekkel a képekkel mint egyszerű épület belsőket.Én sem várok tőle sokat,de ha már elutaztam ide szerettem volna egy egységes képet mutatni az ott látottakról,ez lett belőle.Amivel mellesleg én elégedett vagyok:-)
Köszi még egyszer,BUÉK!:-)
Nemrég beszélgettem egy, már nem aktív, de neves fotóriporterrel. A neve egyelőre maradjon titok.
VálaszTörlésEgyütt nézegettünk képeket órákon keresztül...
Megmutattalak neki, de hamar kiderült, hogy már ismeri a képeid egy részét, ami persze számomra nem meglepő. Idézem a véleményét: "Őstehetség ez a gyerek, de süt a fotóiról a képzetlenség." Alig hallható sóhaj... "Tudod Zolika, ha anno ilyen tehetséges fotósaim lettek volna, ma nem arról a széltoló Capa-ról beszélnének a nyugatiak."
Ő mondogatta mindig, hogy elég egy 35-ös és egy 70-200-as zoom és ezzel bármit megcsinál egy riporter. Aztán amikor Szandelszky óráin ugyanezt hallottam, csak csendben mosolyogtam.
Kérdeztem tőle, hogy mit gondol a sorozataidról, mert ugye ezek "csak" sorozatok" és nem képriportok. Hárított, folyamatosan kihátrált, aztán csak ezt a választ kaptam: "Örülök, hogy nem a képriport kifejezést használtad fiam."
A kerekesszékes kosárlabdás fotódra viszont azt mondta, hogy az utolsó fordulóban dől majd el a sorsa. (Ez a 2010-es sajtófotóra vonatkozott.)
Viszlát Zoli!
"Őstehetség ez a gyerek, de süt a fotóiról a képzetlenség."
VálaszTörlésAzért ez elég durva, ráadásul legfeljebb ama bizonyos neves riporter munkássága ismeretében értelmezhető. Kitől hát eme sommás vélemény? (Ez költői kérdés volt.)
Meg: "Tudod Zolika, ha anno ilyen tehetséges fotósaim lettek volna, ma nem arról a széltoló Capa-ról beszélnének a nyugatiak." Akkor ő volt Capa mestere vagy akkor ezt most hogy? Capáról beszélve: ugyan milyen tehetség pótolhatta volna azt a lehetőséget hogy a nyugatiak győzelmét, az ő celebjeik életét dokumentálja? Szerintem meg kéne már érteni hogy Capa sehol sem lenne ha a képein nem Picasso és Ingrid Bergmann sétálna a tengerparton, hanem mondjuk Kassák és Karády a Balatonnál. És ezzel el is érkeztünk a Zolival való kapcsolódási ponthoz: ahhoz hogy kinője magát, nem fotós képzés kéne (ez Magyarországon amúgy is azt jelenti hogy valaki beáll valamelyik szekértáborba ahol valakinek a sokszor idejétmúlt stílusa a mérce), hanem téma és sztori... Pripjaty meg jó téma, de pár nap alatt nem lehet sztorit csinálni belőle.
"...elég egy 35-ös és egy 70-200-as zoom és ezzel bármit megcsinál egy riporter." Igen, végül is szamáron is el lehet jutni bárhová nade csókolom, azóta feltalálták az autót... arról nem beszélve hogy a mindenáron egy gyútávhoz való ragaszkodás adott esetben ugyanolyan modoros lehet mint a mindenáron nagylátózás :)
Na összeszedtem magam szilveszter után válaszolok Nektek:-)
VálaszTörlésElőször is örülök neki hogy két féle szemlélet is érvel,jó hogy egy kulturált beszélgetés alakul ki a sorozatom alatt ez számomra mindenképpen építő jellegű és szerintem másnak is.
Balázs első idézett mondata nekem is megragadta a figyelmem,lehet csak hiúságból,de mindenképpen elgondolkodtatott.A képzettséget sokmindenre lehet érteni iskolai végzettségre,szakmai tapasztalatra, technikai felkészültségre,intellektusra,emberiségre,helyismeretre, helyzetmegoldásra és még egy csomó dologra ami fontos egy jó fotós számára.Ha nincs is semmilyen diplomám,iskolás koromban a pad alól is válaszolni tudtam a kérdésekre mert akaratlanul is ragadt rám.A társadalmi problémák megértéséhez és képen való megjelenítéséhez vagy egyszerűen csak az utcai élet fotózásához nem kellenek mélyebb ismeretek,lexikális tudás,művészettörténet inkább valamilyen szintű kulturáltság és más emberekkel való kontaktusteremtési készség.Én ezeket az életben tanultam meg sokszor a saját bőrömön,soha nem voltam az a nagy gondolkodó inkább tapasztaló.Ezért is hasznosabb számomra a mai napig mondjuk az hogy a fotózást nem egy iskolában kezdtem,hanem 25 éves fejjel minden időmet erre szenteltem.Nem volt szükségem arra hogy valaki formáljon,mert alakultam igen gyorsan magamtól is.És ennek a titka a rengeteg fotózás.Ez egy olyan képzési folyamat aminek nincs vége soha, de kellő szorgalommal el lehet jutni oda, ahova máskor egy élet szükséges.Mindemellett tisztelek mindenkit aki elért már valamit ebben a szakmában,mégsincsenek példaképeim,lehet mert még nem ismeretem meg őket:-)
Viszont szívesen megismerném az általad említett fotóriportert hogy néhanapján személyesen is meghallgassam a véleményét.És hát igen,Balázsnak igaza van abban hogy mostanság nekem is csak a lehetőség hiányzik egy jó sorozathoz,valami igazán nagy téma, ami magával ragad.Sajnos ez potenciál a 7-kerületben nincs annyira meg.Főleg úgy hogy hébe-hóba dolgozgatok a szakmában,mellette meg Kolontáron lődözik megbízásból a Sajtófotó díjas képeket.Szerinted ha én lettem volna ott nem tudtam volna egy ütős képriportot elkészíteni?Minden csak lehetőségek kérdése(mondjuk kishazánkban inkább kapcsolatok),amit egy fokon tud az ember alakítani,de itthon ez nem nagyon adatik meg egy bizonyos körökön kívül.Egy semmiből jött fotóriporternek egyik szerkesztőségben sincs sok esélye(és az a szomorú hogy még komoly díjakkal se)
A fix látószögű optikák kérdésében pedig az álláspontom hogy utálok bánkódni egy elkészült kép után hogy basszus ezt nem ezzel kellett volna meglőni.Egy zoom több lehetőséget tartogat és eleve a nagylátószög.Nem szeretem lekorlátozni magam,jobban hiszek abban hogy az a látószög ami kell majd, a helyzet szüli, és azt az optikát fogom feltekerni amit az adott helyzetben a legjobbnak gondolok.Ha ez fél éven keresztül csak a Sigma 10-20mmal történik meg akkor annak is megvan az oka:-)Mondjuk azt hiszem hogy egy jó fotós bármilyen felszereléssel tud jó képeket csinálni:-)A telét pedig nem használom olyan sokat,bár ezt a témáim is adják többnyire.
Várom az idei Sajtófotót,több mindenre is választ fog adni magamban és ilyen szempontból már eredmény nélkül is előbbre visz.Idén nem annyira a tőlem megszokott anyag került feltöltésre.Sok minden miatt lett ez így,de inkább a lehetőségek hiányának tudhatom be azt hogy nem hoztam mondjuk a tavaly formám.Viszont azt soha nem tudhatja az ember hogy mi tetszik a zsűrinek,és másoknak , 100%os biztonsággal nem lehet kritikus az ember magával szemben, hiszek a váratlan helyzetekben és abban hogy sokszor csak a sorszerűség és nem az ésszerűség a fontos:-)
:) Ezt a kérdést egy kicsit túlpörögtétek és ez az én hibám, hiszen egy ilyen jellegű kérdéskör megvitatása a neten lehetetlen. Biztosan eljön majd egyszer az az idő, amikor találkozunk és beszélgetünk a fényképezésről, felépített képriportról, kezdő és záróképről. Ez nem lehetőség kérdése.
VálaszTörlésSajnálom Balázs, hogy nem sikerült kiolvasnod az élcelődést Capa-val kapcsolatban.
Balázs!
VálaszTörlésTudom, költői kérdés volt, de most őszintén, számít, hogy ki mondta? Nem hiszem.
A lényeg az, hogy van-e valóságalapja? A képzetlenség természetesen a fotózás szakmai részére vonatkozott.
92-ben kaptam egy Canon A-1-es gépet egy 50-es volt a végén. Később előfizettem a fotómozaikra. Néhány év alatt vettem több száz albumot és fotóztam, fotóztam, fotóztam. Eljártam nyilvános képelemzésre. A 90-es években ilyen még volt. Beiratkoztam a Szellemkép-be és fotóztam tovább.
Hidd el, fontos, hogy szakmailag is képben légy.
Oktatott Korniss, de sohasem akart formálni. Tanultam Szandelszkytől, de egyszer sem éreztem, hogy tukmálna. Viszont olyan dolgokat tanultam, amiket autodidakta módon lehetetlen elsajátítani. Zolinak a tehetsége révén már rég egy nagy napi, vagy hetilapnál lenne a helye. Tedd fel bátran a kérdést magadban! Miért nincs ott? Válaszolok, mert a válasz végtelenül egyszerű. Azért, mert képzetlen és ezt a szót nem pejoratív értelemben használtam.
Kell egy suli, egy mentor, egy hely, ahol a gyakorlatot végzed, kell egy tapasztalt főszerkesztő, aki megmondja, ha ismétled önmagad... Nem formálni akar, hanem kibontani.
Hahó Kutasi Zoli. "Tudom, költői kérdés volt, de most őszintén, számít, hogy ki mondta?" Igazad van, jobb ha nem tudjuk meg :)
VálaszTörlés"...olyan dolgokat tanultam, amiket autodidakta módon lehetetlen elsajátítani."
Pedig pont hogy a fotózás az egyik olyan dolog, amit elejétől a végéig meg lehet tanulni autodidaktaként. (A másik a tantrikus szexmasszázs.) (Szerintem.) Főleg ma amikor minden, de minden megtalálható a neten: képek, interjúk, elemzések. Persze nem a magyar netre gondolok, sajna.
Az igazadat támasztja alá hogy az általam ismert sajtósok útja mind valamilyen sulin át vezetett a riporterségig. Az azonban más kérdés hogy a képzettség az elhelyezkedésnél mekkora szerepet játszik. S hadd legyek cinikus: szerintem ha játszik is szerepet, manapság nem a legfontosabbat.
"Tedd fel bátran a kérdést magadban! Miért nincs ott? Válaszolok, mert a válasz végtelenül egyszerű. Azért, mert képzetlen és ezt a szót nem pejoratív értelemben használtam."
Ez viszont részemről egyértelmű NEM :) Ugyanis Zolit olyannak ismertem meg aki nem hajlandó olyat fotózni amihez nincs kedve. El tudod képzelni, amint egy buli közepén otthagy csapot-papot és elrohan a Parlamentbe politikust portrézni, csak mert szóltak a szeriből hogy illusztráció kell a holnapi cikkhez? Mert én nem. Ha meg reggel hatkor kell felkelnie mindehhez akkor pláne nem :)))
Mindegy, szóval szerintem ez egy olyan dolog hogy Zoli inkább egész anyagokban gondolkodik mint különálló képekben; ehhez képest inkább az egyéni képeivel ért el sikereket; ahhoz meg hogy egész anyaggal érjen el sikert, szerintem nem fotós suli meg mentor kell hanem az hogy reggelente odaálljon a tükör elé és azt ismételgesse: "Fénernek évekre volt szüksége ahhoz hogy a zsidó anyagát megcsinálja, Korniss meg évtizedekig leltározta Erdélyt."
S a kiindulási ponthoz: a csernobili képekhez visszatérve, Zolinak igaza van abban hogy "ha már elutaztam ide szerettem volna egy egységes képet mutatni az ott látottakról", és azon lehet vitatkozni hogy ezek esztétikailag-hangulatilag mennyire sikerültek de azt szerintem ő is vágja hogy ennyi idővel és rákészüléssel nem sok újat lehetett mondani a témában.
Egyébként vicces hogy itt Zoli feje fölött adunk neki tanácsokat, de ezt a modortalanságot talán menti a helyzetünkből fakadó irónia...
Személyesen nem ismerem Zolit, de azt a benyomást keltette bennem, hogy Ő ebből akar megélni, ha tévednék, akkor amiről idáig írtam, felejtős.
VálaszTörlésValó igaz, autodidaktaként óriási szellemi tőkére lehet szert tenni, de ha az oktatód remek pedagógiai érzékkel megáldott előadó, megkettőzheted a tudásod, én ezt tapasztaltam.
És igen, tény, hogy ízléssel nem lehet vitatkozni, ellenben szakmailag ugyanaz az anyag elemezhető és a jó szándék zászlaja alatt, kritizálható.
Minden jót Nektek!
Ámen!
VálaszTörlésBalázs.Még csak annyi hogy ha lennének felkéréseim valszeg nem az Előre 57'-ben tölteném az estéim hanem szépen korán lefeküdnék.A mostani életformám valamilyen szinten a kényszer unalom formálja,ha lenne értelme és ezt meg is fizetnék mennék én mint egy véreb,gondolhatod.Úgyhogy szeretnék elhelyezkedni a fotóriporter szakmában,akár hajnalban is kelnék,sőt le sem feküdnék, ha erre alkalmam lenne:-)Persze itt nem a Győzike fingott egyet fotózzuk le színvonalra gondolok.Pl a parlamentben tök szívesen fotóznék:-)
VálaszTörlésZoli,osztom amit írsz,de eddig bármilyen nagy tehetség is lehettem, nem volt aki felkaroljon,mentoráljon,megkeressen a szakmából néhány kedves vagy kritikus szóval.Viszont nem vagyok hajlandó magán tanfolyamokon ezért százezreket fizetni,nem is lenne miből,és valszeg azt érezném utólag hogy inkább költöttem volna felszerelésre vagy utazásra.A MUOSZ fotóriporterit is szívesen elvégezném,már három éve szeptemberben ez állandó dilemma.Eddig minden évben lebeszéltek akik elvégezték,olyanok is akik azóta fotóriporterként dolgoznak,gondolom nem véletlenül.
Szerintem az Előre 57 sokkal biztosabb pont az életben mint akármely sajtótermék :) Nadehát mindig arra jutunk hogy fotózni szép dolog de a fotózásból élni már nem annyira.
VálaszTörlésSzia Zoli!
VálaszTörlésMÚOSZ sulit szerintem felejtsd el. Tavaly végeztem, de sok újat nem adott, sőt inkább csak "elrontott". Elhelyezkedni jelenleg nem igazán lehet a szakmában, hacsak nem mozogsz nagyon az ő körükben. Az osztályom 70-80%-a szerintem elégedetlen volt a tanfolyammal, szerintem ez sokat elárul. Pedig nagy reményekkel kezdtük el...
Mióta végeztem nagyságrendileg negyed annyit fotózom mint előtte, és ez nagyon rossz érzés. Egyszerűen nem érzek rá késztetést, pedig most lenne is rá időm. Azért is látogattam el egy pár hónap kihagyással megint a blogodra, mert a Te képeid mindig is nagyon inspiráltak, így háta megint megjön na kedvem:))
Sok sikert a jövőben, és BUÉK!