2010. október 7., csütörtök

10 október 07

2 nap kellet hogy felébredjek a sokkból,hogy kiírjam az egészet magamból és valamelyest megnyugodjak.Ebben Nektek is nagy szerepetek volt azzal ahogy továbbra is támogattok,és kiálltatok kommentjeitekkel mellettem,rengeteget jelent ez nekem.A legnagyobb köszönet viszont Dinának szól, aki testközelből és lélekben is részese lehetett ennek az egész cirkusznak.Lelket öntött belém,és ahogy eddig minden nap mióta együtt vagyunk, társam volt a bajban.Ahogy anyukám mondta nekem telefonban mikor elmondtam neki a rossz hírt:"Ne bánd kisfiam,a te első díjad az Edina,csak vele foglalkozz!"




Köszönöm Édesem!

2 megjegyzés:

  1. Macki ez természetes, tudod!!

    Anyud szavai pedig még mindig nagyon jól esnek!!

    VálaszTörlés
  2. Mennyire jó fej anyud! :) Örülök, hogy így egymásra találtatok, két fél találkozása ez, együtt vagytok egész - ezt félig ismeretlenül (mert csak egyszer találkoztunk futólag egy két évvel ezelőtti natgeo kiosztón) is megmondom.

    VálaszTörlés