2009. augusztus 19., szerda

09 augusztus 19

A gyermeki öröm hangja keveredik a dudaszóval,a villamos csengetésével,az emberek nyüzsgésével.Mindenki egy tüneményre figyel,pajkos játékát lesi az ifjú zenésznek.Az első hegedű óra volt,apa jött érte,kavarognak az élmények ,a hangjegyek,az újonnan tanultak kis fejében.De édes kislány,jegyzi meg egy néni,a nap is beragyogja őt és sötét árnyékot vet mellé.A másik sarokból a nyomor csendes szuszogása hallik,melegednek az átfagyott csontok.De rég is volt mikor szép zene kényeztette füleit.Az élet koncertjét hallgatja ő most,pergő dobokkal,fülsüketítő vad harsonákkal,mik elcsendesülnek,szép hegedű szóvá vállnak néhány percre az út alatt...



Hegedű óráról hazafelé...

Budapest,2009

4 megjegyzés:

  1. jó kis életkép! ha jól sejtem a ruházatból, nem ma fotóztad. ;)

    VálaszTörlés
  2. Jól látod ez még márciusban készült.

    Köszi a figyelmet!

    VálaszTörlés
  3. de jó ez a szöveg!bele tudtam élni magam pedig csak pár sor!
    állítólag egy jó képhez nem kell semmilyen szöveg, nem tudom hogy van ez fordított esetben, de szerintem egy jó szöveghez nem árt ha van egy jó kép is:)

    VálaszTörlés
  4. Demilyenjó. Emlékszem erre a fotódra.

    VálaszTörlés