A mai nap feladata a nyakból lövés volt.Valami furcsa inditatásból elhatároztam hogy nem nézek a keresőbe és úgy fotózok az utcán.Nekem többnyire kell az hogy lássam mi lesz majd a képen,szeretem megkomponálni azt amit lefotózok.Ma mégis erre az őrültségre adtam a fejem. Visszanézve utólag nem bántam meg hogy erre áldoztam a délutáni sétám, mert érdekes képek születtek,amiket nem tudtam volna elkapni ha a szememhez emelem a kamerát.10-20as Sigmám vittem csak magammal,nem is tudtam volna használni mást így.Manuál fókuszra kapcsoltam,beállítottam 1 méterre és hozzá rekeszt fixen.A gép meg csak lógott én meg csak nyomtam a gombot ha megláttam valami érdekesebb élethelyzetet,arcot.Próbáltam úgy helyezkedni hogy jobb nézőpontja legyen a képnek. Az egyedüli gond talán az volt,hogy a 7D-m elég hangos,így sokszor lebuktam,de napszemüvegben,fülhallgatóval sikerült kikapcsolnom a környezetem és csak a pillanatokat figyelni. Ezek a képek egy rövid séta alatt készültek,ami alig tartott egy órát.Jó tesz néha egy kis házi feladat,sok esetben felnyitja a szemet,új dolgokat produkál.
Kedvenc:
VálaszTörlés7,13,16
(az utolsó kidolgozása talán nem az igazi:)
Kellemes hangulattal bíró fotók, jó volt nézegetni.:)
ez tetszik!
VálaszTörlésilyet én is szoktam játszani néha...meg az is jó h beállítaod az időzítőt és a nyakpántnál fogva lóbálod a gépet és próbálod kicsit kiszámítani h kb mikor fog elsülni és kb mi lesz a képen...:) utcán kicsit furának hathat, de jó esetben a géped sem repül el és kisülhetnek belőle érdekes dolgok
Ismerek egy fotósnak mondott lánykát, aki ezt gyakorolja. Hááát,na.!
VálaszTörlésRossz hatással vagyunk egymásra:-D
VálaszTörlésa jobb also gornyedt hatu bacsi ff ert kialt ide hallom
VálaszTörlés