A mai bejegyzésem többnyire régi képekből áll.Nem tudom lesz-e a héten időm de leginkább erőm fotózni,egy fárasztó hét áll mögöttem.Az összeállítás témája a Metro.Évekig használtam e módját a közlekedésnek Budapesten,naponta minimum kétszer átszáguldottam a város alatt munkába menet-jövet.Mióta a belvárosban lakom alig metrozom,néha hiányzik is.Szerettem itt olvasni,nézelődni,zenét hallgatni,néha fotózni is,bár az nem egyszerű ott ahol ennyi ember egy ilyen szűk helyre van összezárva,nehéz észrevétlennek maradni.Olyan furcsa is,az emberek kérdőre vonnak,ha más nem a tekintetükkel miért is fotózok,mit tudok fotózni egy ilyen zakatoló pléhdobozban.Mindenki magába mélyedve próbálja túlélni azt a pár megállót,az emberek személytelenek,nem is nagyon emlékszem rá hogy megismerkedtem volna valakivel útközben.Sokan utálják is,nincs levegő,hely,sokszor büdös,zajos,én mégis szerettem,mert itt valahogy mindenki egyedül tud lenni egy kicsit a tömegben...
ez nagyon jó, merthogy én is metrofan vagyok.
VálaszTörlés